Lelépő
Image default

Drámai szerelmi történetről mesél a Thököly úti magányos nő szobra

Hosszú-hosszú ideje tartja lázban a főváros lakosságát, főként a városi legendák rajongóit a történet egy hűséges asszonyról, akinek emléket emeltek a Thököly út 61. szám alatt álló palota oromzatán. Utánajártunk, mi igaz a történetből!
 
A Thököly út 61-es szám alatt álló ház oromzatán látható a legendás női szobor, aminek romantikus történetét sokan ismerik. A villát Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccse tervezte Pápai Manó számára, a szobrot pedig Ligeti Miklós, a legendás városligeti Anonymus szobor alkotója készítette.
 
A Kőkedves néven emlegetett szerelmes nő most is a széles út felé néz, mintha valóban párját várná haza.
 
A mesébe illő legenda szerint az első világháború idejéig kell visszarepülnünk az időben. Élt akkor ebben a házban egy fiatal házaspár, akikhez egyszer csak megérkezett a behívólevél, a férfinek a frontra kellett mennie harcolni. A nő minden nap az erkélyen állva várta, hogy szeretett férje hazaéjen, ám csupán a halálhírét hozta meg egy napon a posta. A hűséges nő azonban a szívére hallgatott, biztos volt abban, hogy párja él és vissza fog térni hozzá.
 
Továbbra is az erkélyen állva nézett a messzeségbe, hátha megpillantja férjét.
 
Lecsapott azonban a spanyolnátha a városra, a szörnyű betegséget pedig a fiatal nő is elkapta. Küzdött a gyilkos kór ellen, végül már egészsége annyira megroppant, hogy csak görnyedve tudott az erkélyen támaszkodni és lesni szerelme hazatértét. A betegség végzett a feleséggel, halála után néhány nappal pedig férj is visszatért a frontról. Elmesélték neki hűséges párja áldozatvállalását, őt pedig tisztelete és szeretete jeléül szobrot emeltetett szerelemnek az erkély ajtaját pedig örökre befalaztatta.
 
 
Ha már kellőképpen könnybe lábadt mindenkinek a szeme ettől az ízig-vérig romantikus, Valentin-napi sztoritól, sajnos ki kell ábrándítanunk mindenkit, ugyanis a meséből egyetlen szó sem igaz.
 
A városi legendát pedig maga Dr. Ybl Ervin művészettörténész, a palota építőjének fia leplezte le az Esti Hírlap hasábjain keresztül 1958-an. 
 
„A házat annak idején édesatyám Ybl Lajos építész tervezte az első világháború előtt Pápai Manó varrógép kereskedő számára. Akkoriban harmadik egyetemi éveimet a párizsi Sorbonne-on végeztem, és beutaztam egész Franciaországot, hogy műemlékeit tanulmányozzam. Egy alkalommal Bourges-ban jártam,ott láttam Jacques Coeurnek. VII Károly francia király dúsgazdag pénzügyminiszterének XV. századi nagyszerű, kései gót palotáját, melynek bejárata mellett jobbra és balra egy egy kőből faragott kitekintő férfi és nő figyeli: ki akar a kapun belépni. Hazatérve elhoztam e palota képét, s megmutattam atyámnak. Ez az eszme annyira megtetszett neki, hogy a Pápai villa számára is faragtatott ilyen figyelő női alakot Ligeti Miklóssal.”
 
Ez az a palota, amit Ybl Ervin megcsodált Bourges-ban:
 
És így néz ki egyike azoknak az emberszobroknak, amelyek megihlették a budapesti villa oromzatának díszítésére.
 
 
S bár a kedves történet mese csupán, mégis biztosak vagyunk abban, hogy még unokáink is ismerni fogják.
 
A magyar történelem tele van ismert és kevésbé ismert legendás szereplőkkel. Ilyen például a „veszprémi da Vinci” története, aki várkapitányból lett feltaláló és az első ejtőernyő elkészítője. Persze az ő esetét is a szerelem mozgatta. Ebben a cikkünkben elmeséljük az egészet az elejétől a végéig.
 
lelépő.hu, fotók: Flickr, szoborlap, Facebook

Kapcsolódó